„Uniós tagság esetén az ukrán állampolgárok szabad mozgása és letelepedési lehetősége tovább növelné a magyar nyugdíjrendszerbe való belépésük esélyét, ami hosszú távon komoly pénzügyi kockázatokat hordozna” – mutatott rá.
Kifejtette: a magyar nyugdíjrendszer felosztó-kirovó elven működik, vagyis az aktuálisan dolgozók befizetéseiből finanszírozzák a nyugdíjakat. „Ha hirtelen megnő a jogosultak száma anélkül, hogy a befizetések arányosan emelkednének, az a nyugdíjak csökkentéséhez, valamint a 13. havi nyugdíj és más szociális juttatások fenntarthatóságának veszélybe kerüléséhez vezethet” – mutatott rá.
Az elemző felidézte: a magyar kormány másfél évtizede kiemelt figyelmet szentel a nyugdíjasokra,
számtalan jóléti intézkedést vezetett be a szépkorúak életszínvonalának javítása érdekében, és ez várhatóan a jövőben sem fog változni.
A szakértő kiemelte, hogy Európa gazdaságai – köztük a magyar is – már így is komoly nyomás alatt állnak a háború és az energiaválság okozta gazdasági stagnálás miatt. „Az Ukrajnának szánt többletforrásokat az európai nemzetállamok gazdasága már nem tudná kitermelni, hanem a meglévő jóléti rendszerek átalakítása és potenciális megszorítások révén kellene előteremteni” – magyarázta, majd rámutatott: Ukrajna uniós csatlakozása Magyarországra is többletterheket róna,
ami a 13. havi nyugdíjon túl akár még a rezsicsökkentést is veszélyeztethetné.
Magyarországon 2024-ben 2 millió 423 ezer 17 nyugdíjas volt.
Nyitókép: JUSTIN TALLIS / POOL / AFP